A Wireline egy rugalmas fémkábel, amelyet különféle kútkitöltési és beavatkozási műveletekhez, például horgászathoz, fúrószerszámok szállításához és fakitermeléshez használnak.
Mik a vezetékes vonal előnyei?
Sebesség – a vezetékes vezetéket gyakran használják feltekercselt csövek vagy szervizberendezések helyett, mivel a lyuk be- és kifutási sebessége gyorsabb a vezetéknél. Ezenkívül a vezetékes egységek be- és kikapcsolási ideje is rövidebb.
Alacsonyabb költség – a vezetékes vezeték általában olcsóbb, mint a tekercses csövek vagy a szervizberendezések, mivel kevesebb felszerelésre és emberre van szükség a munkához.
Kis helyigény – mivel kevesebb berendezésre van szükség a vezetékes munkák elvégzéséhez, kevesebb helyet foglal el a helyszínen.
Mik a vezetékes vonal hátrányai?
Nem teljesít jól hosszú oldalsó kutakban.
Nem lehet forgatni vagy erőt alkalmazni.
A folyadék nem keringhet a vezetéken keresztül.
Működés közbeni meghibásodás lehetősége, ha a használt vezeték nem alkalmas a feladatra, vagy túllépik a határértékeket. A tekercses csövekhez hasonlóan a fáradás és a korrózió is meghatározza, hogy mennyi élettartamot érhet el a vezetékes vezeték. Mindkettőt nyomon kell követni, hogy elkerüljük a működés közbeni hibákat.
Közös vezetékes műveletek
Dugók beállítása/visszavétele – a vezetékes szivattyú leállása nagyon gyakori a dugaszolási és a tökéletesítési műveletek során.
Horgászat – a lyukban hagyott különféle felszerelések visszaszerzése.
Perf fegyverek futtatása – lyukak létrehozása a burkolaton, hogy a szénhidrogének a formációból a kútba áramolhassanak.
Folyadék- vagy töltetcímkék – a kút folyadékszintjének vagy az elzáródás mélységének meghatározására szolgálnak.
Naplózás – a vezetékes műveletek túlnyomó többsége naplózási feladat, és tartalmazhat gamma-, nukleáris-, szonikus-, ellenállás- és egyéb naplók futtatását.
A gamma eszközöket használják a kútközeli képződményre vonatkozó információk megtalálására a kőzetekben természetesen előforduló sugárzás mérésével.
A nukleáris eszközök sugárzást bocsátanak ki, majd rögzítik, hogyan reagál rá a kútközeli képződmény.
A képződmény porozitásának és a kőzetsűrűségnek a megállapítására leggyakrabban nukleáris naplókat használnak.
Az ellenállási naplókat a képződményben lévő szénhidrogének és víz megkülönböztetésére használják.
A cementkötésű rönkök (CBL) – a burkolat és a képződmény közötti cement integritásának mérésére szolgálnak.
Vegyi vágás – a vezetékes vezeték segítségével vegyszervágással eltávolíthatók a kútban elakadt csövek (pl. tekercses cső).
A kémiai reakció az elakadt ponton elektromos jel küldésével vagy mechanikus aktiválásával indul be.
Feladás időpontja: 2024. március 01
